A prakkerolás intézménye, így vagy úgy, de Magyarországon teljesen kiüresedett. Még ha egyesekben meg is volna az igény, akkor is már a távoli múltat idéző állványok a házak előtt hiányoznak és a parkkert, mint a szőnyeg "kalapálására" használatos eszközt is csak nagyon eldugott helyeken lehet egy-egy boltban megtalálni. Egy mai kamasz talán csak a Tom és Jerryből ismeri, a rajzfilmben nem éppen rendeltetésszerűen használt szerszámot.
Nem úgy Finnországban! Itt nem mondhatjuk, hogy reneszánszát éli a prakker mert soha nem számított dekadens dolognak. Minden lépcsőházhoz tartozik egy állvány és a finnek verik is szorgalmasan rajt a szőnyegeiket. Amúgy az utcákon és az ablakok alatt csend van az általános finn habitusnak köszönhetően. Se kurjongató kamaszok se bömbölő csecsemők se ablakból kiüvöltetett Dolly Roll. De ha akad is egy két renitens, a kegyetlen télre készült, túlszigetelt, dupla ablakok minden zajt kizárnak. Persze nyáron azért van, hogy nyitva vannak mert friss levegő bár jön a központi szellőztetőből de azért NÉHA itt is van meleg. De a prakkerolás az a zárt ablakon is átjön. A mély, visszhangzó puffogás legyőzhetetlen erővel tör rá az emberre, távoli morzeszerű tenger morajlásként. Nagy előnye, hogy gyorsan elmúlik. Egy finn háztartásban rengeteg a szőnyeg a hideg padlók miatt így bőven van mit prakkerolni de a Finnek rutinosak, gyorsan végeznek és szernecsére ez mondjuik heti egyszer fordul csak elő összesen. Ilyenkor mosolyogva nézünk össze: "Na megjöttek a Finnek!" mondjuk vidáman. :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése