"Nyelvi praktikák"

Egy ehhez hasonló külföldre-költöztünk-blog elmaradhatatlan kelléke egy kis nyelvlecke. Ennek annyi a célja hogyha valaki jönne látogatni akkor azért mégse legyen teljesen felkészületlen. Illetve aki már volt látogatni ne feledje a tanultakat :-)

Figyelem, ez nem egy nyelvoktató szakasz, csak egy két prakatikus szavacska. Tehát az anyga a teljességet abszolúte nélkülözi...

Legtöbb esetbe magyar fonetikából kiindulva, könnyen dekódolható a kiejtés de van egy-két extra hang meg persze azoknak a kivételei:

kis hang magyarázat:

y = ü

ä = e

a = á (szóvégén többnyire "a")

s = sz

dupla betű = Hosszúhang

Tervetuloa (tervetuloa) -  isten hozott. Ezt akár egy boltban is mondhatják NEKÜNK de nem jellemző. Nem annyira fennkölt mint ahogy hangzik a magyar verzió de mondjuk ha az otthonodban fogadsz valakit és úgy használod akkor az fennkölt már.

Kyllä [külle]- igen, "jó, értem"

Ei [ej] - nem

Hyvä [hüve]- jó, jól

Hei [hej]- "jó napot" udvariasabb, "régi módibb" köszönés. - Elköszönése a "hei-hei"

Moi [moj]- "Szia" - Az elköszönése a "moi-moi"

Moika [mojka]- "Szióka" - Elköszönése csak simán szintén "moika"

A fordítások itt nem igazán helyesek, ezért is az idézőjel, mivel ez ennél cizelláltabb rendszer. Egy bútor üzletben az eladó is nyugodtan köszönhet "moika"-val ez csak egy modernebb változat. A "hei" meg a "moi" mind a  kettő lehet "szia" is meg "jó napot" is. Délen, mifelénk, a "moi" a modernebb, fiatalos változat dívik de én azért biztos ami biztos maradok a "hei"-nél. Mondjuk ha egy gyereknek köszönünk azért illik moi-t használni itt Helsinkiben és egy idős embernél meg a hei-t de ezt azért lazán veszik.

Kiitos [kítosz] - Köszönöm

Kiitos paljon [kítosz páljon] - Köszönöm szépen

Kiitos oiken paljon [kítosz oiken páljon] - Nagyon szépen köszönöm 

Ole hyvä [ole hüve] - "köszönöm"-re mondják így, hogy szívesen. Amúgy azt jelenti hogy: "van jó"

Antex [antex] - bocsánat, elnézést. Ha valakinek nekimegyünk például, vagy ha kérdeznénk valakitől.

Peive [peijve] - nap

Vikko [vikko] - hét

Huom [huom] - Figyelem

Ale [Ale] - kedvezmény (teljes szó Alennus)

Varattu [varattu] - fenntartott, foglalt

Tarjous [tarjousz] - "leértékelés"

A finneknek nincs szava a kérésre. (Ez valahol jellemző.) Tehát nincs olyan, hogy "kérlek add ide" vagy, hogy "köszönöm nem kérem". E helyet csak azt mondják, hogy "Ei, kiitos" (nem, köszönöm), vagy "add ide".

A számok praktikusak ha be kell diktálni vagy fel kell jegyezni egy telefonszámot, de leginkább azért jók mert a pénztáraknál ezt mondják nekünk, ha nem tudják, hogy nem vagyunk finnek és honnan is tudnák, lévén finnül köszönünk. :-)

Az első két számnak (1,2) van rövidített változata, általában ezt használják.

1 - yksi [ükszi] (rövid változat: yks)

2 - kaksi <-- igen-igen, vicces :-) [kakszi] (rövid változat: kaks)

3 - kolme [kolme]

4 - nelje [nelje]

5 - viisi [víszi]

6- kuusi [kúszi]

7 - seitsemen [szeitszemen]

8 - kahdeksan [káhdekszan]

9 - yhdeksen [ühdekszen]

10 - kymmenen [kümmenen]

0 - nolla [nolla]

Személyes kedvenc mondatom a 

En puhu suomea, vain englatia. - Nem beszélek finnül csak angolul.

Jó kis mondat. Sok értelme nincs mert ez az a tipikus dolog ami nem világos, hogy miért finnül mondjon az ember. Alkalmas arra, hogy zavart keltsen.

A végére pár random szó:

Ravintola - étterem vagy olyasmi

Aika - idő

Tietokone - számítógép (tieto - tudás, kone - gép)

Paikka - hely

Piha - udvar

Pöllö - bagoly