Finnországi barátaink egyszer-egyszer tettek említést egy bizonyos vásárcsarnokról. Nem igazán tulajdonítottunk neki nagy jelentőséget de most már túl a fél éven amit itt töltöttünk úgy döntöttünk nem leszünk az imperialista-multi-hipermarketláncok-letaglózott-rabszolgái tovább és megnézzük mit kínál a Kauppahalli (BoltCsarnok).
Titkon reméltük, hogy ez amolyan Fővám tér-szerű vásárcsarnok. Még mondták is, hogy hasonló az épület, lévén vörös téglás. Meg is érkeztünk nagy nehezen, mert a helsinkii közlekedés, pontosabban az úthálózat kis Helsinkiben botrányosan kaotikus az Espoo-i átgondoltság után. Az épület valóban vörös téglás és az abszolút központban helyezkedik el a Főpályaudvar (Helsinki közepe) közelében a "Körház" (Finn látványosság) szomszédságában. A hatalmas parkoló az épület mögött elég érthetelen volt mert 3 sorban parkolatak az autók de csak egyik sornál volt feltüntetve hogy ingyen lehet benen parkolni és abban álltak a legtöbben de a többinél sem volte gyértemű hogy mi van a finnak nagyon hosszasn tudak mindenfélét kölekedési tábla szerű tárgyakra kiiírni amiből nagyon nehéz kibogozni mi is van. nagynehezen megálltam mert a zsúfoltabb sorban is volt hely vagy 3 kocsi majdnem belé tolatott közben ami megint csak nem jellemző mert a finnek sem nem türelmentlenek sem nem jellemző a zsúfoltság semmilyen formája itt. Szóval meglepő volt de túléltük. Azt hittük túl vagyunka nehezén és most majd tudunk a válogatot húsokban és zöldségekben hosszasan dúskálni.
Hát nem így lett. beérve kiderült, hogy leginkább egy elhagyott kórház pincéjére emlékeztet az egész a max 2 méter széles folyosókon pultok voltak ahogy ez elvárható de a nagyon szűk hely miatt ha valaki megállt vásárolni vagy nézelődni nem nagyon tudtuk tőle haladni a többiek pláne ha két szemközti pult is használatban volt. a húskínálat amihez a legnagyobb reményeket fűztük minimális volt és lényegesen drágább mint a hipermarket kifejezetten jó minőségű, márkás, csomagol húskészítményei. az egész nagyon zsúfolt és kellemetlen hatás keltett az ember lökdösték a megállni vagy a menni akaró emberek (a finnek elég lendületesen tudnak közlekedni gyalog). Nem is vettünk semmit csak Virág akart kipróbálni egy sonkát egy pultból amibe esküszöm, hogy három féle sonka volt kiállítva összesen, bár viszonylag nagy felületen és ízlésesen az kétségtelen. Két kifőzde féle is volt normális (nem olcsó) árakkal eg y a4 bejárat közül az egyikben és még a folyosón ahol az egyetlen kellemes meglepetés az volt, hogy ahogy a képen is látszik a folyosón elhelyezett evőasztalokon friss szeletelt kenyér volt kikészítve minden kosárba felügyelet nélkül így akárki elvehette volna, de persze nem tette.
Az egész körfolyosó 1 percen belül körbe járható volt és az áru felmérését csak azért nem lehetett egy egy perces sétával megtenni mert a vásárolni szándékozók jórészt eltakarták a pultokat. A másik nagyon fura és szokatlan dolog az volt, hogy leginkább csak készpénzzel lehetett fizetni ami egyszerűen nem szokás Finnországban sehol így az embernél nincs is ilyesmi csak a kártyája amivel ott álltunk bután. Semmilyen kívánatos termék nem volt, de ha akartunk volna valamit azt nem tudtuk volna megvenni. Az igazsághoz hozzá tartozik hogy csak itt láttunk olyan hús pultot ami NAGYON TÁVOLRÓL emlékeztettet egy magyar átlag húspultra. Szóval még vannak gondok nyugaton is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése